Glatisant - vitorlás kalandozások

KEZDŐLAP          POZÍCIÓ          HAJÓ          HAJÓNAPLÓ          GALÉRIA          LEGÉNYSÉG          RÁDIÓ          LINKEK          KAPCSOLAT         

2011.04.21. Csütörtök: Szardíniai átkelés II.

Szerda este 9-kor VHF-en meghallgattam a meteo-t, délkeleti 4-es, később 7-es. Kicsit megszorult a gyomrom, de alapvetően nem lehet problémám, nyílt vizen a 7-es is inkább liftezős mint veszélyes és irányt megyek. Legalább jól haladok, inkább ez mint akármilyen nyugati.
Este viszont még négyes se volt, egész éjjel maradt a vitorlás-motoros vegyes üzemmód. A Selva nagyon jól teljesített, lejjebb raktam a konzolon mégegy szinttel, így


most a csizma közepe is elmerült néha, de egyáltalán nem járt ki, nem pörgött fel, pedig billegtünk, hullámok, minden. Kicsit aggódtam, hogy esetleg bemossa a tetejét is egy hullám, de ez most még az ismerkedés időszaka, ha bemossa, bemossa. Viszont bőven 5 csomó felett mentünk, ami nem baj, kellhet a tartalékidő másnap.
Az éjszakát jól bírtam, szokás szerint a reggel fél 5 és fél 9 közötti időszak a legrosszabb. Mindig is éjszakai bagoly voltam, és későn kelő, azt hiszem ez a reggeli időszak amikor normális esetben a legmélyebben alszom amúgy. 5 perces ülő bóbiskolások a kokpitban, rendszerint az első pöffnél vagy komolyabb dőlésnél megriadok. Aztán 9-kor menetrendszerűen belémrúg a bioritmus és már nem vagyok álmos, talán inkább kicsit nyomott.
Aztán reggel megjött a szél. A motort leállítottam és kiemeltem. Apránként erősödött 5-ösre, ott meg is állt, néha befújt egy hatos. Aztán beállt 6-osra. A tenger lassan épült fel, 2 méter feletti lett már úgy délkörül.
A hajót lassan vittem, először egy fokkal, aztán a viharfokkal, a 7-esre készülve. Ami érdekelt, hogy napnyugtáig kiérjek, ehhez elég volt a 4 csomó körüli sebesség így is. Viszont, mivel nem rohantunk a hullámokkal, nem volt szörfözés sem, a hajó nem akart kitörni sehová, végig Eleket az automatát tudtam használni. A hullámok alánkúsztak, megemelték a fart, majd elrobogtak. A hullámok méretéhez képest nagyon szelíden billegtünk.
Ez új tapasztalat nekem, eddig bármikor ilyen szélben voltam, mindig kihasználtuk az erős szél energiáját és ment a rodeó, iszonyat figyelmet igényelve. Azt hiszem természetes vitorlázó-reflex, hogy igyekszünk a maximális sebességre szert tenni. Most nincs rajtam presszió, egyedül vagyok, így lassan poroszkálva a nagy hullámok tetején, minden békés (persze minden relatív is).
A módszer nagyon jól működött, mert az automatát (ami egy tillerpilot) még akkor sem kellett levennem amikor megjött az igazi 7-es. Tervben volt, hogy szélkormányra váltok de Elek még most is olyan könnyedén dolgozott, hogy ezt kihagytam. Ekkor már 10 mérföldre voltunk a céltól, 4,5 - 5 között mentünk.
Az a tapasztalatom, hogy általában az emberek túlbecsülik a hullámok méretét úgy 50-100 %-al mert nagyon hatalmas tömeget látnak, de magasságra általában kisebb, mint amit mondanak. Pl. az a hullám, ami kitakarja a horizontot már elég félelmetes tud lenni, legalább 2 méteresnek mondják, pedig a kokpitban ülve a szemmagasság 120-140 cm, tehát méter feletti hullámmal van dolgunk, de nincs még 2 méteres.
A mai hullámok jellegzetessége volt, hogy a horizonton púpok jelentek meg, rendre azt hittem, hajót látok, pedig csak egy távoli hullám volt. Tömegre úgy tudnám érzékeltetni, mintha 2-3 vasúti kocsi egymás mellett lenne a hullám. Ez 3 - 3.5 méter magasság és elnyúlt hullámhossz, nem is annyira a magassága lenyűgöző, hanem amikor a tetején ülünk és lenézünk a hullámvölgybe, amibe tényleg beleférne néhány vasúti kocsi egymás mellett, keresztben. Egy 8 méteres hajóval különös élmény hajózni ilyenen, nem szokványos. De nem is mondanám veszélyesnek, a mozgás az alulvitorlázott, poroszkáló hajó miatt visszafogott, egy két hullámtörés a farnál viszont be tud küldeni pár vödör vizet. Az Égein sokat mentünk 6-os és afeletti Meltemi-ben de nem emlékszem, hogy ekkorára épült volna a tenger. Talán a vízmélység, talán a szabad vízfelület szélirányban ami lehetővé teszi.
Este 7-kor kötöttünk ki Villasimius marinájában a nyugati oldalon, a part melletti zátonyoknál brutális hullámtörés. Majdnem a végéig megmaradtak a hullámok, csak a legutolsó fél-egy mérföld volt védett, ahogy behúzódtunk az utolsó zátony mögé, a kikötő szájától nem messze. Csak ekkor volt, hogy leengedtem újra a Selvát a konzolon és bemotoroztunk.
A kikötőirodában azt hittem, elájulok, még egy pohár vizet is kértem. Már feltűnt, hogy séta közben imbolygok a parton, de a szoba teljesen elkezdett velem mozogni. Persze nem a vérnyomásommal volt baj, az egyensúlyszervem sínylette meg a mai napot. Csak egy napot voltam kinn viharosnak mondható időben, mi lehet több hét után?
Fény derült a tegnapi kis vitorlás lény mibenlétére. Hajós barátom Karcsi, aki civilben biológus és többek között a Gemenc vizeit kutatja, megírta, hogy egy vitorlás medúzát, Velella velella-t láttam: "Érdekes jószág, mert tulajdonképpen nem is egy állat, hanem egy kolónia, mindenkinek megvan a saját szerepe.". Érdekes mert nem emlékszem, hogy az Adrián láttam volna ilyet anno, de itt nagyon sok van belőle a Tirrénen. Nagyon extrém kis lény!
Holnap itt maradok Villasimius-ban körülnézek, eredetileg nem tudtam, hogy egy marina van itt, még akár itt is lehet tárolás. Ha nem, akkor amint lehet áthajózok Cagliari-ba, és valószínűleg most az lesz a végállomás.
Helyzetünk: Villasimius, Szardínia 39 07.164N 009 30.503E

(előző nap)(következő nap)




(előző nap)(következő nap)
































Üdvözöllek, Látogató!

Ez egy hajós blog. A nevem Máté, 1988 óta vitorlázom, 1993 óta a tengeren is hajózom. 2006 óta, ahogy időm és pénzem engedi, Európa vizein kalandozom kis hajómmal, a Glatisanttal. Ezekről az utazásokról szól ez az oldal.
Kellemes böngészést!

Útvonal, pozíció

KINAGYÍT

Korábbi útvonal

HAJÓNAPLÓ