Glatisant - vitorlás kalandozások

KEZDŐLAP          POZÍCIÓ          HAJÓ          HAJÓNAPLÓ          GALÉRIA          LEGÉNYSÉG          RÁDIÓ          LINKEK          KAPCSOLAT         

2011.03.21. Hétfő: Illusztris társaságban

Ma van a tavaszi napéjegyenlőség, az Equinox. A telefonomon jóideje megvan és rendszeresen hallgatom Jean-Michel Jarre ezen című szerzeményét, hát elérkezett! Mostantól hosszabbak a nappalok és jöhet a meleg. Már elkezdődött, egész hétre jóidőt jósolnak, egy magasnyomás csücsül a nyugat Földközi felett, keleti szeleket (inkább brízeket) működtetve. Lehet menni nyugatnak!
De előtte, még fontos dolgom van, meglátogattam a Vulkán


szigetet, Lipari-tól délre.
A legenda szerint a szigeteken lakik Aiolosz, a szelek istene (szigetek neve Eolie), illik tisztességesen viselkedni és tisztelni az Isteneket, a nagy erőket, eképp közeledtem nagy alázattal a hegyhez.
Már a kikötőben lehet érezni a kénes kipárolgásokat, a Vulkán sziget bár nem lövell lávát jelenleg, jelentős mértékben ereget gázokat és hőforrásokat táplál.
Nem vagyok nagy kondiban, a 300 méter magasan levő kráterhez lassan de biztosan araszoltam fel, menet közben meggyőztem magam arról, hogy a Stromboli-t felesleges meglátogatnom, hacsak nem akarok egy csapat mászót egész nap hátráltatni (a Strombolira vezetővel kell felmászni), nem fogok túl hamar feljutni 900 méter magasra.
Viszont ez a kráter is elképesztő jelenség, még ha lávát nem is találtam, a kiáramló füst (avagy gőz, avagy keverék) nagyon kísérteties. Megértem az ősidők népeit, akik számára ez a világ volt maga a mítosz, ha nem jártam volna földrajzórára magam is rettegném a hegyet és Istenekhez fohászkodnék. A kiáramlások körül igen forró a talaj is, és kénes lerakódások, elszineződések vannak. Ismét gyűjtöttem pár követ (na jó, némelyik már inkább komplett szikla), az egyik még tűzforró volt, amikor betettem a hátizsákomba. Remélem senki nem orrol meg rám (Magyarok elhordják a Vulkánt!), azt hiszem ha valahol, akkor itt a hegy gondoskodik az utánpótlásról.
Körbejártam a kráter szélét, fentt töltöttem vagy két órát is, nem tudtam betelni a látvánnyal, az élménnyel. Végig szinte egyedül voltam, csupán egy kisebb csapattal találkoztam a kráter peremének csúcsán, egy amerikai és két francia túrázott, váltottunk pár szót.
Végül leereszkedtem a faluba és igyekeztem a part mellett levő hőforrásban megmártózni. Először nem volt sok kedvem hozzá, nem tűnt igazán melegnek a sárgás kénes kis tó (pocsolya?), sem a tenger (ahol szintén feltör több forrás a parttól nem messze), de végül úgy gondoltam micsoda hurkalé vagyok, itt vannak ezek a hőforrások, talán a vízparton nem érzem őket, de ha bemegyek, meglesznek.
Eképp bátorodtam neki és kipróbáltam a kénes fürdőt és a tengeri fürdést is, mindkettő nagyon szuper volt! A tengerben a parttól 20 méterre tör fel egy erős forrás hatalmas bugyborékokkal és a tengerfenéken olyan forrón, hogy ha nem figyel az ember, megégeti a lábát! A kénes tónak is megvan a varázsa, a fenekén törnek fel apró buborékok, szinte mindenhol, ezért itt a víz alsóbb rétegei az igazán melegek. És az illata....! Ok záptojás, de tudjuk hogy ez már csak ilyen. Viszont állítólag ez a víz mindent gyógyit, minden ellen véd. Be is számolhatok számos nyavalyám azonnali gyógyulásáról!
Példámon többen fellelkesültek, időközben leért az amrikai-franca csapat a hegyről, kérdezgették: nem túl hideg? Bíztattam őket, végül ők is megmártóztak. Azt hiszem igen ritka alkalom hogy egy, vagy néhány ember legyen itt, nyáron állítólag tömve van a hely meztelen németekkel (??), hát el tudom képzelni. Több előnye is van az ilyen extrém előszezonnak.
A Lukács fürdő után visszatértem Lipari-ra, a kis csapat is velem tartott. A srácok Palermo-ból, Milazzo-ból érkeztek ma, holnap a Stromboli-t másszák meg. Elbeszélgettünk és megegyeztünk, hogy este együtt elmegyünk kajálni, iszogatni valahova.
Igy találkoztam a francia Bastien-nel, Hervé-vel, és az amerikai Antonino-val. Ettünk egy jó pizzát, iszogattunk, végül meglátogattak a hajón ahol kóstoltunk egy kis hazai barackpálinkát és ittunk a Bartolo-féle borból.
Érdekes csapat ez. Hervé a francia rendőrség helikopterpilótája. Autókat üldöznek, épületekre tesznek le kommandósokat, járőröznek. Bastien szintén helikopterpilóta, az Atlanti óceán Bretagne-i partvidékén, Brest mellett egy tengeri felkutató-mentő egységnél dolgozik. Ha valami történik odakinn egy halásszal, egy jachttal, de akár egy teherhajóval, Bastien vezeti azt a helikoptert amelyik akár 100 mérföldre is kimegy a tengerre, csörlővel leereszt egy búvárt és felhozza a mentendő legénységet. Csak pillogtam, micsoda foglalkozás. Hosszasan beszélgettünk a módszerekről és az eseteiről, nem könnyű. Számára garantált, hogy ha menni kell, akkor biztosan teljesen rossz az idő. Pfuhhh. Nem tudom eléggé tisztelni amit csinál.
Antonino sem éppen házmester. Itt egy mosolygós bohém, vidám, szertelen, mármár hippi fazon (persze attitűdre, nem kinézetben), akiről kiderül, hogy az amerikai hadsereg leszerelt veterán gyalogsági katonája, Irakban teljesített szolgálatot 4 évig. Sebesülés érte, leszerelt, nem töltötte le a 6 éves szerződést. És most? Építésznek tanul egy boston-i egyetemen, közben csereprogrammal Firenzében hallgat egy szemesztert, épp márványszobrok faragásával foglalkozik. Pár napja meglátogatta a nagymamáját aki szicíliai, és most a vulkánokat mássza.
Micsoda csapat a hajón...
Éjfélig iszogattunk, jó volt társaságban lenni kicsit újra, és persze volt témánk bőven. Mégegyszer megfontoltam, hogy csatlakozom hozzájuk a Stromboli-ra, de letettem róla, ideje továbbálnom. Bastien a Mont Blanc-t mássza szabadidejében, nem biztos, hogy egy ilyen lemaradozó hurkalé kell nekik negyedik csapattagnak a mászáshoz...
Holnap indulás.
Helyzetünk: Pignataro, Lipari 38 28.660N 014 57.780E

(előző nap)(következő nap)

































































































(előző nap)(következő nap)
































Üdvözöllek, Látogató!

Ez egy hajós blog. A nevem Máté, 1988 óta vitorlázom, 1993 óta a tengeren is hajózom. 2006 óta, ahogy időm és pénzem engedi, Európa vizein kalandozom kis hajómmal, a Glatisanttal. Ezekről az utazásokról szól ez az oldal.
Kellemes böngészést!

Útvonal, pozíció

KINAGYÍT

Korábbi útvonal

HAJÓNAPLÓ